Szeretettel meghívjuk Önt és Barátait Schéner Mihály (1923-2009): Játék, plasztika, rajz című kiállításának megnyitójára 2016. február 3-án, szerdán, 18 órakor a B32 Galériába (1111 Budapest, Bartók Béla út 32.)

Kakashuszár, Tölgyfapipi, Tücsök és a többiek

Schéner Mihály játékai a B32 Galériában

SCHÉNER: Játék, plasztika, rajz címmel kiállítás mutatja be Schéner Mihály (1923-2009) művei közül azokat a kisplasztikákat és rajzokat, terveket és grafikákat, amelyek az alkotó életművében kitüntetett jelentőségű fogalom, a játék szempontja felől értelmezhetők.

A tárlaton olyan, a ’70-es és’80-as években készült alkotások láthatók, melyek a művész által megálmodott, majd 1988-ban megnyílt békéscsabai Meseházban leltek otthonra. Ezen tárgyak többsége utoljára a Műcsarnok 1983-as kiállításon volt látható. A kézbe illő és ember nagyságú plasztikákat a hagyatékban őrzött, nyilvánosságot még sohasem látott grafikák egészítik ki.

Schénert elsősorban a szürrealizmus, az expresszionizmus, a pop art formai nyelvén alkotó festőként tartják számon, de gondolatait grafikákban, könyvekben, köztéri szobrokban (Budapest, Békéscsaba, Dunaújváros), fém-, fa-, kerámia- és textilplasztikákban, báb- és díszlettervekben is megvalósította. Schéner munkái egyaránt merítenek a népművészetből, a vásári forgatagok populáris regiszteréből, az ősi kultúrák formáiból, esetenként a szecesszióból s válnak szellemes térbeli kapcsolatrendszerekké, amelyek egyedi címadásukkal műtárgyból élőlényekké válnak.

A kiállításon szerepelnek különböző anyagú, különböző szerkezetű, de mindig architektonikus jelleggel megépített kisplasztikák, mint a Tölgyfapipike, a Csikóhal-huszár, vagy a Játéklovacskák. A játék-jelleg az alkotó intenciója, ugyanakkor ipari, gyári sorozatgyártásra ezeket a tárgyakat soha nem szánták. Egyediek a magyar játéktervezés történetében, számukra így az emberhez vezető egyetlen út a kiállítás nyilvános tere.

„Tulajdonképp ilyesmi nem létezik, hogy kakas és huszár, de nálam fából készült konstrukció, faplasztika: tulajdonképpen egy kakasnak a huszár testére való konfigurációját (térszerkezetét) jelenti. Hiába keresnénk itt a kakas lábát, hiába anatomizálnánk ezt a kreációt, tulajdonképpen nem találnánk itt sem kakast, sem pedig huszárt. Ez a térszerkezet egy önálló fogalmat, tehát egy szürreális konstrukciót jelent.” (Schéner Mihály)

A Schéner-szobrok színei és formái az emberi észlelés olyan primer, a megismerés szempontjából elsődleges funkcióit hozva mozgásba, mint a tér-, szín- és formaérzékelés. A Schéner-tárgyak érzékekre utaltsága, mint a nevelés eszköze is értelmezhető, de inkább a kreatív emberré váláson van a hangsúly, amely egy működőképes társadalom biztosítéka.

„A játékosság akkor teljesedhet ki igazán, ha abban az ember értelmi és érzelmi szférája egyaránt szerephez jut. Az a jó játék, amelyben értelem és érzelem együtt fejeződik ki a kreativitásban, amelyik az embert szolgálja, és propozícióival perspektívát nyújt az ébredő, fejlődő gyermek számára.”(Schéner Mihály)

A Schéner Ildikó és Brunner Attila rendezte kiállítást Gopcsa Katalin művészettörténész és Veres Krisztina, a Meseház vezetője nyitja meg. Megtekinthető a B32 Galéria és Kultúrtérben 2016. február 3. és 26. között.

A tárlat megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.