|
2024. november 6, szerda, 17 óra, Nemzetiségi Klubház (Békési út 15.)
Retro filmklub Máthé Ferenc ajánlásával
Téma: A vad gyerek (R. Francois Truffaut, 1969.)
JAZZ-KONCERT A MESEHÁZBAN
2024. november 13-án, SZERDÁN, 19 órakor
Mash
Vincent Pongrácz – klarinét, Mahan Mirarab - gitár, fretless, Dés András – ütőhangszerek
Mahan Mirarab és Dés András, a Mash alapítói 2019-től heti rendszerességgel jártak össze zenélni, miután Dés Bécsbe költözött. Az iráni gitáros és a magyar ütős örömzenélései során ritmikailag és szerkezetileg friss kompozíciók születtek, amelyek mindkettőjük számára inspiráló irányba mutattak. Vincent Pongrácz, a trió harmadik tagja a közös zenei metszéspontokon túl új perspektívát is nyitott a zenekarnak - a mikrotonális, páratlan metrumú kompozíciók és a jazz és a hip-hop határán mozgó klarinétjátéka harmonikus egységet alkotva adtak új lendületet a zenekarnak. A Mash három olyan útkereső zenész találkozása, akik határozott, karakteres hanggal rendelkeznek. Sok szempontból máshonnan érkeznek, de nyitottságuk és a közös zenei nyelv összeköti őket: alapot biztosítanak ahhoz, hogy a hasonlóságaikat és különbözőségeiket harmóniába rendezve a három zenész közös munkájának gyümölcséből valami új szülessen. A trió debütáló albuma 2024 őszén jelenik meg.
Helyszín: Meseház, Békéscsaba, Békési út 17.
A koncert rendezője a Meseházi Alapítvány.
A klubkoncertek támogatója: NKA Hangfoglaló Program.
Belépő 500 Ft, helyfoglalás érkezés szerint.
APÁRÓL FIÚRA családi hagyományőrző délután
2024. november 16. szombat, 14-17 óráig a Meseházban.
Témánk: Dudabirodalom – tárlatvezetés Jakab Mihály és Ágoston Béla hangzó birodalmában
Műhelymunka: játékos hangszerek készítése saját kézzel
Falatkák: ördögfejek készítése aszalt szilvából és gojibogyóból
2024. november 20. szerda, 17 órakor a Nemzetiségi Klubházban
Retro filmklub Máthé Ferenc ajánlásával
Téma: Sivár vidék (R. Terrence Malick, 1973.)
2024. november 30. szombat, 16-20 óráig
Mindenszenteki múltidéző – Dedinszky Gyulára emlékezünk.
Találkozó 16 órakor a Munkácsy Mihály Múzeum bejáratánál. Dedinszky Gyula (1905–1994) evangélikus lelkész és néprajzkutató életútja című időszaki kiállítás megtekintése után megkoszorúzzuk Dedinszky Gyula emléktábláját a Szent István tér 20. szám alatt, majd átsétálunk a Kupak sörözőbe, ott beszélgetés, anekdotázás, Dedinszky Gyula: Vidám Csaba című könyvének fejezeteiből. „Dedinszky Gyula, Békéscsaba lelkipásztora, helytörténeti és néprajzkutatója 1905. március 24-én született a bácskai szlovák lakosságú Dunagáloson, ahol édesapja evangélikus lelkész volt. A Felvidékről származó, 700 éves múltra visszatekintő családban a 18. század végétől hat generáción keresztül, máig megmaradt a Dedinszky fiakban a papi hivatásszeretet. 1923-ban a békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, a tehetséges diákot Rell Lajos gimnázium-igazgató támogatta. 1927-ben - Soproni teológiai tanulmányait követően - első magyar teológusként a helsinki egyetemen folytatta hittudományi képzését, s félévszázadon keresztül ápolta, megőrizte finn baráti kapcsolatait. 1928-ban szentelte fel Raffay Sándor püspök. Kiskőrösön kezdte segédlelkészi tevékenységét, majd 1931-től 11 évig Kiskőrös evangélikus papja, ez évben vette nőül a győri Veress Margitot. Teológiai felkészültsége, tehetsége és állhatatos munkája eredményeként korán egyházi vezetői szereppel ruházták fel. 1942-ben Békéscsabán választották lelkipásztornak, ifjúkora szeretett városában több mint fél évszázadig szolgálta híveit, nyugdíjazása után a Haán-féle lelkészlakban élt. 1848-ban az egyházi iskolák államosítása ügyében, majd Ordass püspök koncepciós pere idején következetesen kiállt egyházi elvei mellett, nem hajolt meg a diktatúra nyomása alatt. Megtorlásul megfosztották minden egyházi tisztségétől, sőt lelkészi hivatásából is felfüggesztették. A mellőzés megalázó esztendeiben még elhivatottabban fordult nyája felé. A megye krónikás, népnevelő, tudós teológusainak nyomdokán haladt, az egyházi irattárból és hívei visszaemlékezéséből merítve feltárta a csabai közösség történetét, a múlt, és a népélet hagyományainak kutatására szentelte idejét, erejét. Az 1960-as évektől sorra díjakat nyert az önkéntes néprajzi gyűjtők országos pályázatain, helytörténeti dolgozatait, teológiai műveit a magyar mellett szlovák és finn nyelven is publikálta. A Magyar Néprajzi Társaság 1981-ben az önkéntes néprajzi gyűjtők legmagasabb elismeréseként Sebestyén Gyula Emlékéremmel jutalmazta. Miniszteri dicséretekben részesült, elnyerte a Békéscsaba Városért kitüntetést. 1992-ben tudományos tevékenységéért az Evangélikus Hittudományi Egyetem Teológiai Akadémiája díszdoktorának nevezte ki. Dedinszky Gyula mindvégig szeretettel és megértéssel szolgálta híveit, kutatta s közzétette a csabai közösség történetét, belső kohéziós erejének gyökereit, hagyományos kultúráját. Születésének 100. évfordulóján kiállításunkkal emlékezünk kiemelkedő munkásságára, rendkívüli egyéniségére.” Dedinszky Gyula születésének centenáriuma alkalmából rendezett „Élet a régi Csabán” című néprajzi kiállítás kurátora L. Sinkó Rozália, a Munkácsy Mihály Múzeum néprajzkutatója volt, Hankó András, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület alelnöke nyitotta meg 2005. március 24-én, a Meseházban. Emléküket megőrizzük!
|