|
A Békési Úti Közösségi Házak és a Munkácsy Mihály Múzeum szeretettel meghívja Önt „Nemzeti címerünk történeti és néprajzi tárgyakon” című kiállításának megnyitó ünnepségére 2009. október 6-án, kedden, 10 órára a Meseházba (Békéscsaba, Békési út 17.).
A kiállítást megnyitja: Kocsor János történész múzeológus.
A kiállítás egy teljes hónapon keresztül, november 6-ig látogatható a Meseházban.
A címer a magánszemélyek, testületek megkülönböztetésére szolgáló, meghatározott előírások szerint alkotott színes jelvény melynek legfőbb alkotórésze a pajzs. Kialakulása a korai középkor hadviselésének köszönhető. A lovagok ugyanis az azonosítás megkönnyítésére pajzsaikon különféle ábrákat alkalmaztak, s e szokásból születtek meg az első címerek.
A magyar címer évszázadok alatt formálódott királyaink címereiből, a 15. században már minden eleme ismert. Nem csak az ország,
|
hanem a hazaszeretet jelképévé vált, a reformkortól pedig már a jobbágyságot is magába foglaló nemzetmozgalom megtestesítője is. Mind szélesebb tömegek fűződtek hozzá erősebb szálakkal. A kiállításban a 19. század elejétől a 20. század közepéig láthatunk olyan tárgyakat, melyek ezt érzékeltetik. Nagyrészüknek parasztok, pásztorok iparosok voltak a készítői, használói. A legkorábbi közülük a csabai csizmadia céh ládája a 19. század első feléből. A korban inkább a céhek jelvényeit festették a céhládákra, ettől eltérő felirata és címeres díszítése mély patriotizmusról árulkodik. A szabadságharc leverése után a Habsburg uralom mindennemű nemzeti jelképét erőteljesen tiltott , az ellenállás bizonyítékaként a parasztság mégsem hagyott fel a magyar címer díszítőelemként való használatával. A kiegyezést követően, a honfoglalás ezer éves évfordulója közeledtével mind gyakoribbá vált szerepeltetése a néprajzi tárgyakon. A karikás ostortól a borotva tokon át a szűrökig a legkülönfélébb technikájú és használatú tárgyakon alkalmazták a többi díszítőmotívummal egyenrangúként.
Paraszti tisztaszobák falait ékesítették a 20. század elejéről származó keretezett katonai emlékek. A készen kapott nyomtatványokra csak tulajdonosuk nevét kellett beírni és beragsztani fényképből kivágott arcképét. A Munkácsy Mihály Múzeum a két világháborúból több olyan emléktárgyat őriz, melyeket lövészárkokban, hadifogolytáborokban készítettek. A kiállításban látható közéjük tartozó emléktárgy egy lövedék hüvelyéből készített váza. Rajta a koronás címer a hazaszeretet megrendítő példája.
A 20. század elejéről származó két plakát a békéscsabai múzeum történeti gyűjteményének része. A Felvidék visszacsatolásakor készült emlékládika népies motívumai ellenére inkább polgári használatra szánt és az államhatalmat jelképező tárgyak között. Az egyértelműen az államhatalmat megjelenítő tárgyakat egy zászló, két csákócímer és egy övcsat képviseli.
|
